Cselekvő szútra

A tanú és a cselekvő

1.

A lélek pusztán tanú, nem hajt végre tetteket.

2.

Az élőlény test és lélek. A test (a finom fizikai és a durva fizikai) a tettek végrehajtója.

3.

A testi szint további két összetevőre bontható: a finom fizikai, vagy szellemtestre, valamint a durva fizikai, vagy anyagi testre.

4.

A finomfizikai test további három részre osztható: az elmére, az intelligenciára és a (hamis) egora.

5.

A finom fizikai testben elhelyezkedő elme irányítja a látható és tapintható fizikai test érzékszerveit, valamint a gondolatokat és az érzelmeket, ő maga pedig az intelligencia ellenőrzése alatt áll, melyet az én vezérel.

6.

Az egot hamis egonak nevezik, mivel a transzcendentális tudás híján az emberi lény tévesen a testével azonosítja magát.

7.

A durva fizikai test az anyagi világ öt fő eleme közül egy-egy elemre jellemző tulajdonságú anyagi összetevőkből alakul ki. Az anyagi világban jelenlévő ötfajta elem, a föld, a tűz, a víz, a levegő, és az éter. Ezekből formálódnak az érzékszervek által, és az azok érzékelésén kívül eső jelenségek is.

8.

A lélek a testben a szív tájékán helyezkedik el, azonban ragyogása révén jelen van az egész testben.

9.

Ezt a ragyogást hívjuk tudatnak, mely a test minden pontjába elér és beragyogja azokat, mert ez kelti életre a testet, ez teszi lehetővé aktivitását.

10.

E ragyogó lélekszikra nélkül a test csak élettelen anyaghalmaz lenne, mely nem különbözne egy halott ember testéttől.

11.

Ez által (tudat) képesek a különböző érzékszervek ellátni funkcióikat. Tehát a száj beszél, a fül hall, a szem lát stb.

12.

A lélek mérete a megtestesült élőlényben olyan parányi, hogy nincs olyan megfelelő műszer, mely képes lenne a felfedezésére. Ez a méretarány a leírások alapján egyetlen hajszálvég tízezred részét teszi ki.

13.

A lélek nem csak bennünk van jelen ilyen nyilvánvalóan, hanem az egész teremtésben, minden élőlényben, állatban, növényben stb.


Testetöltés

14.

A lélek felemelkedett helyzetében hajlamos lehet arra is, hogy lecsússzon és visszasüllyedjen az anyagi energiába.

15.

Annak mértékétől függően, hogy a lélek Istentől milyen mértékben fordul el, valamifajta anyagi burkot, testet kap.


Szabad akarat

16.

Isten a lelkeket megáldotta szabad akarattal.

17.

Természetes helyzetünkben, a lelki világban, saját lakhelyén Istent szolgáljuk, azonban lehetőségünk van arra is, hogy a létezésben más utat válasszunk, feladva az ő szolgálatát, saját élvezetünket keresve, önmagunkat szolgálva.

18.

Isten erre a célra hozta létre az anyagi világot, azt a helyet, ahol most mi is élünk és ahol érzéki élvezeteinknek hódolunk, lemondva az ő szolgálatáról.

A lelki világ és az anyagi világ

19.

A lelki világban a lélek az öröklét állapotában él, megtapasztalva a legmagasabb szintű, boldogságot, Isten számtalan formában és módon neki jutatott áldásait, szolgálatáért cserébe.

20.

Az anyagi világban azonban a léleknek egy olyan testbe kell költöznie, melyben folyamatos szenvedéssel kénytelen szembenézni, vég nélküli küzdelem lesz a sorsa és csak átmeneti örömök formájában tapasztalhatja meg a boldogság érzését.

21.

A test múlandósága következtében a léleknek többek között olyan szenvedésekben van része, mint a születés, a halál, a betegség és az öregkor állandó körforgása, melyek eredeti, lelki helyzetében ismeretlenek voltak számára.

22.

A léleknek az anyagi világban további három szenvedéssel kell szembenéznie ezek 1. azok a szenvedések, melyeket a test és az elme okoz (testi betegségek, pszichikus megbetegedések) 2. azok, melyeket más élőlények okoznak, 3. azok, melyeket felsőbb hatalmak okoznak (éhínség, földrengés, árvíz, járványok stb.).

23.

Mindezek elkerülésének egyetlen eszköze az, ha az ember olyan erkölcsös és vallásos életformát él, mely visszavezeti őt Istenhez. Így nem kell visszatérnie ebbe a szenvedésekkel teli világba.


Születés

24.

A lélek a fogantatás pillanatában költözik az anyagi testbe.

25.

Amikor egy nő és egy férfi szexuálisan közösülnek, mindig jelen van egy lélek, mely arra vár, hogy abban az esetben, ha a férfiúi ivarsejt egyesül a nőivel, egy új, önálló anyagi életformát magára öltve beköltözhessen az új anyagi testbe.

26.

Ezután, a test születését követően a léleknek különféle mulandósági szakaszokat kell megtapasztalnia a test elhasználódásának mértékétől függően. A test fokozatosan eléri a serdülőkort, a felnőttkort, végül az öregkort, és a halálát.


Halál

27.

Ekkor a lélek nem múlik el a testtel együtt, hanem elhagyja a testet és lelki megvalósítása szintjének függvényében vagy visszatér Istenhez, vagy egy másik létsíkba kerül (magasabb vagy alacsonyabb létformába), vagy ugyanide tér vissza.

28.

Az anyagi világban minden élőlény annak megfelelően kap újabb testet, hogy előző élete végén, a test halála pillanatában milyen tudati szinten állt, vagyis, hogy milyen létformát érdemel lelki, avagy anyagi tettei alapján.


Karma és gúna

29.

Az (újra)megszületettet a karma (ok-okozat törvénye) és a gúnák (kötőerők) kötik az anyagi világban.

30.

A karma értelmében minden cselekedetnek következménye, visszahatása van.

31.

A karma törvényének kiteljesedése, érvényre jutása, nincsen időhöz kötve, tetteink alapján a következmények folyamatosan halmozódnak, és amely tettnek következményét nem tapasztaljuk meg jelen pillanatban, azt lehet, hogy pár hét múlva, vagy néhány év múlva, vagy csak a következő és az az utáni életekben fogjuk megtapasztalni.

32.

A karma törvényének értelmében mindenki, előző teteinek következményeként olyan helyen ölt újra testet, olyan sorsban lesz része, mely szükségszerű következménye korábbi cselekedeteinek.

33.

Minden anyagi világbeli szenvedés Isten segítsége, mely által jó útra akarja téríteni az eltévelyedett lelkeket.

34.

A három gúna, vagyis kötőerő a következő: a jóság, a szenvedély, és a tudatlanság kötőereje.

35.

Az anyagi világban a három kötőerő olyan hatások összessége, melyek nemcsak az élőlényeket, minket, hanem az egész anyagi világ jelenségeit befolyásolják. Meghatározzák a dolgok sokszínű természetét, tulajdonságait és az embert is az anyagi világhoz láncolják.

36.

Az élőlény személyiségjegyeinek, tulajdonságainak alapján is besorolható valamely kötőerő befolyásának hatása alá.

37.

A szeretet a jóságot, a szexualitás a szenvedélyt, a lustaság a tudatlanságot képviseli.

38.

A jóság kötőerejének lényegi jellemzői a következők: „Mivel tisztább a többinél, a jóság kötőereje ragyogó, és megszabadítja az embert minden bűnös tett visszahatásától. A jóságban élőket a boldogság érzése és a tudás köti meg.” A szenvedély kötőerejének lényegi jellemző a következők: „… a szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és sóvárgásból születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti a megtestesült élőlényt.” A tudatlanág kötőerejének jellemzői a következők: ”a sötétség tudatlanságból született kötőereje okozza valamennyi megtestesült élőlény illúzióját. E kötőerő hatásának következménye az őrültség, tunyaság és az alvás, ami megköti a feltételekhez kötött lelkeket” (Idézetek: Bhagavad Gitá 14.5-9-ből)

39.

Akiket a jóság kötőereje köt, azok haláluk után a felsőbb bolygókra emelkednek, egy magasabb rendű életformába. Akiket a szenvedély befolyásol, azok a földön maradnak. A tudatlanság kötőereje alatt állók az állati fajokba, vagy az alsóbb bolygókra kerülnek.

40.

A három kötőerő sohasem önmagában, hanem együttesen, keverten és állandóan változó mértékben van jelen az élőlényben, illetve van rá hatással.

41.

A három kötőerő közül valamelyik mindig domináns.

42.

A jóság kötőereje alatt álló élőlény jóindulatú, hálás, odaadó, érdeklődik a lelki önmegvalósítás iránt, mégis szándéka sosem lehet teljesen tiszta, érdek és bűn nélküli, mivel valamilyen mértékben a másik két kötőerő is a szenvedély és a tudatlanság is hatással lesznek rá. A szenvedély szellemében bármikor hatalmába keríthetik a nemi vágyak, az agresszió, az önzésre való hajlam, az élvezetek hajszolásának igénye stb. A tudatlanság által pedig a lustaság, érdektelenség, vallástalanság, stb.

43.

A jóság kötőereje annyiban különbözik a többi kötőerőtől, hogy erről el lehet jutni a tiszta jóság szintjére, melyben az élőlény már nem kötődik többé az anyagi világhoz.

44.

Ehhez azonban még a jóság kötőerején is túl kell lépnie és az őszinte odaadás síkjára, a kegyelem állapotába kell kerülnie.


Az élőlény létrejötte

45.

A test az anyagi világban az ötféle elem bizonyos anyagainak keveredése következtében jön létre.

46.

Az előző élet halála pillanatában Isten mérlegeli, hogy a lélek mekkora erőfeszítést tett annak érdekében, hogy visszatérjen hozzá. Amennyiben e törekvés nem kellő intenzitású, a lelket ismét az anyagi világ törvényszerűségeire bízza, vagyis a karma törvényére és a három gúna, kötőerő befolyására.

47.

Ekkor az élőlényhez tartozó elme és az intelligencia létrehozza egy bizonyos fajta test finom fizikai formáját a következő élet számára.

48.

Miután a finom fizikai test, vagy szellemtest végleges állapota kialakult, a lélekkel, melyet születésről születésre magában hordoz, keres az anyagi világban egy önmagának megfelelő durva fizikai testet és beléköltözik.

49.

Tehát a szellemtest hordozza életről életre azokat, a tulajdonságokat, tapasztalatokat, melyeket a lélek a különféle testetöltések során szerez, majd a test halálának végén, ezeket a tényezőket számba véve, összegezve átalakul és egy másik testet ölt magára, melynek birtokában az újra megtestesült élőlény onnan folytathatja lelki fejlődését, ahol az előző élete végén abbahagyta.

 
A lelki emlékezetvesztés

50.

A lélek testetöltése egyben „lelki” emlékezetvesztéssel is jár, vagyis a lélek testet öltve részlegesen megfeledkezik arról, hogy eredeti helyzetében Isten szolgája, valamint megfeledkezik előző testet öltései, életei tapasztalatairól is, melynek következtében újra neki kell kezdenie az önmegvalósítás folyamatának, annyi segítséggel, hogy magával hozza azokat a hajlamokat, irányultságokat és tapasztalatokat, melyeket korábban szerzett.

 
Az emberi létforma

51.

Az emberi a legmagasabb rendű létforma, az egyetlen olyan, melyben az élőlény tökéletesen tudatos lehet, vagyis képes a transzcendensről való tájékozódásra. Amennyiben azonban nem él emberi léte adta lehetőségeivel, visszaeshet és újra egy alacsonyabb rendű élőlény testét kell magára öltenie, míg újra el nem éri az emberi létet, ahol ismét lehetősége nyílik Isten szolgálatába kezdeni.

A Felsőlélek

Isten, minden egyes élőlényben jelen van a lélek mellett, mint Felsőlélek. Ő az élőlény összes életén keresztül szerzett tapasztalatairól tud, ismeri tetteit és ennek megfelelően, ezek figyelembevételével az újabb testetöltés után, életében irányítja annak cselekedeteit.

53.

Tehát az emberi cselekedetek motivációja mögött csak részben dolgozik az egyéni elhatározás és végső soron Isten akaratának sugallatára cselekszik az egyén. Amihez Isten nem adja jóváhagyását, az nem történhet meg.

54.

Ezért lehet azt mondani, hogy a felszabaduláshoz Isten kegye szükséges, mivel ő mondja ki a végső szót, és ő ítéli meg az egyéni lelket, számba véve annak tetteit.


A felszabadulás

55.

Az anyagi világból való megszabadulás, és az eredeti helyzetünkbe való visszatérés módja az, ha már most olyan cselekedeteket hajtunk végre, mintha a lelki világban lennénk.

56.

Amennyiben a lélek kifejezi igényét Isten szolgálatára, Isten elfogadja vágyát, és úgy kezdi el irányítani testét, hogy az ezt a célt szolgálja. A test valójában csak eszköz, mely állhat a lélek szolgálatában is, de ha a lélek úgy kívánja, Isten kegyéből lehetősége van az anyagi világban való érzékkielégítésnek élni, azonban ennek folyamatos szenvedés lesz a következménye.

 

Szinay Balázs friss írásai a Comitatus folyóiratban

A szerző a facebookon